Vannak dolgok ebben az országban, amire az ember csak a fejét tudja csóválni. Ilyen az, hogy két kilométer autópályákat adunk át szalaggal, öt meg tíz évek alatt, és gratulálunk magunknak. Vannak dolgok, amikre csak káromkodni lehet, mint a NAV-botrány körüli teljes töketlenség. És akkor jön egy ilyen atombomba a józan fejeknek, mint amiről ma hajnalban adott hírt a Cink.
Japp, a Fidesz újságot alapít, Magyar Krónika néven. Őszintén remélem, hogy ez vicc, hogy Szily épp ráhúzza a pöcsére a teljes magyar médiát valami buta vicc keretein belül, mert a valóságba ez nem fér bele, ezt nem lehet felfogni ép ésszel. A Cink a szerzőknek szánt felkérő levélből idéz rengeteget, én csak a legszebb, legkádáribb, legsztálinibb részeket emelném ki egy kis dühöngésre.
"Tudatom, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Magyar Krónika címmel új havi folyóirat indítását szorgalmazza, melynek megalkotásában – mint szerző – személyesen maga is közreműködne. Miniszterelnök úrral egyeztetve tisztelettel felkérem, hogy e szellemi vállalkozásban – mint szerző – írásaival Ön is vegyen részt."
Erős felütés
Alig várom, hogy Orbán Viktor végre nyomtatott keretek között, a mocskos, ballib cenzúrája nélkül megmondhassa nekem, szerinte miért végez jó munkát a Fidesz. Beszarás. Úgy tűnik, nem volt a piacon olyan újság, ami elég mélyen behajolt volna a Fidesznek, ami elég gyorsan, elég lelkesen borult volna térdre tátott szájjal, nem.
Kell egy saját lap, ami tisztességesen rámegy a Fidesz férfiasságára, két kézzel, tátott szájjal
"Olyan havonta megjelenő, a fideszesség eszenciáját jelentő folyóiratról van szó, amelyikbe a lapot kitaláló miniszterelnök mellett kormánytagok és vezető Fidesz-politikusok is írnak majd, a kötelező újságíró-tudós-művész-híresember koktélon kívül. Akkora lesz, mint az alkotmány díszkiadása, vastag papíron, reprezentatív külsővel. A havi tízezer példány egy részét - ellentmondó a levélben, hogy a felét vagy a háromnegyedét - ingyen osztják szét állami vezetők, közkönyvtárak, középiskolai könyvtárak, középiskolák igazgatói, határon túli magyar iskolák és magyar intézmények, valamint hazai polgármesterek között." - Szily László, Cink
Azt a rohadt élet. Nagyon tetszik, hogy a példányszám jeletős részét ingyen osztanák szét, legalább érzik, hogy fizetőképes igény nem feltétlen van arra, hogy Deutsch Tamás nyomtatott formában megcirógatja Orbán Viktor egóját, miközben Szijjártó a kis buksijával igyekszik kiöklelni Dajcstomi fejét Viktor képzeletbeli lábai közül, hogy ő is odaférjen. De őszintén szólva, arról hogy a Fidesz ír egy újságot, amin a saját pöcsüket cirógatják, még nem lenne kiborulva az ember. Köpködnénk kicsit, hogy miért kell erre elmenjen az én adóm, de tényleg, de azért ahhoz kevés lenne, hogy itt felmerüljön Sztálin neve. Következzék hát a kedvenc részem, a keresd a jót.
KERESD A JÓT
"A Magyar Krónika célja
a legjobb szerzők megnyerése, kik számlaképesek, s hajlandóak hónapról hónapra megnyilvánulni e folyóirat hasábjain.
A Magyar Krónika nem harcol, hanem örömet mond.
A Magyar Krónika jelszava: keresd a jót.
Legjobbjaink a gondolkodás négyzethálóját rávetítik a jelenségekre, s ha jót lelnek, megírják. Ha egymásban találják meg a jót, azt is megírják. Itt ne legyen bozótharc. Baráti tűz sem. Kell a jó, a szép, az igaz, az érvényes gondolat, a tanítás, a pozitív energia és a szövetség. Kell az igen. Igen, keresd a jót.
Jó volt a színdarab. Megírom. Lebilincselt a koncert. Megírom. Kinyílott a pitypang. Megírom. A kormánybiztos a televízióban elkápráztatta a kérdezőbiztost, idős művészünk csinált egy szép filmet, a biopiacon sárga volt a pecsenyekacsa, megírom. Csökkent a rezsim. Megírom. Ellenfelem jól szólalt meg. Megírom és megdicsérem.
A Magyar Krónika szerzői szellemi életünk meghatározó személyiségei. Akikből nem önbizalomhiány árad, hanem derű, hit és szakmaiság."
Sztálin gratulálna ehhez a kis szösszenethez, de komolyan. Fel se merül, hogy cenzúra, mert már eleve eléd van téve a zenbuddhista, hippi, de végső soron hazug személelet, hogy keresdajót. Úgy emberileg, mint szakmailag. Tehát eme analógia szerint a NAV-botránnyal mondjuk nem fogunk találkozni a lapban, érintőlegesen sem, de ha végre sikerül szerencsétlen Horváth Andrásra rákúrni a vizes lepedőt valamiért, akkor arról mindenképp szó lesz, hogy DE JÓ, hogy a Fidesz és a kormány nem hagyta magát megtéveszteni a hamis rágalmak kapcsán, és milyen jó, hogy az állami szervek csak lekapcsolták a kedves rágalmazót. Mindeme cikkekért, idézem, "a havi egy hosszabb-rövidebb cikkért a számlaképes szerzők 5o-2oo ezer forint plusz áfát fognak kapni."
Hogy a biopiacos sárga pecsenyekacsa vagy a pitypang a hippibb, elsőre eldönteni se tudom. De a "nem harcol, hanem örömet" mond szlogen láttán szinte látom maga előtt Orbán Viktort egy erős peace nyaklánccal, virágkoszorúval. Látom, de nem hiszem el.
Én is utálom, mint mindenki, hogy a híradó általában úgy van felépítve, hogy megverte, ellopta, kirabolta, meggyilkolta, brutálisan meggyilkolta, meghalt balesetben, és végén hópárduc hármasikrek az állatkertben. Komolyan, szar érzés végig hallgatni. Én is utálom a Blikk, Bors, Best triumvirátus szellemi igénytelenségét, és mocskolódását. Azokat se szívesen olvasnám. De ez a hippi "minden a legnagyobb rendben van, kedves állampolgár és Viktor hívő táááááá-áháh-ááársunk.... Nem baj mit ír a konkurencia, mi megírjuk az igazat, és jóóóó-oho-jóóóó-ooo-óóó-óóóót, ohhhhhmmmmmm" mantra, ez telibe kicsapja a biztosítékot. WTF.
Őszintén, lenne még mit kiszedni, lenne még hova káromkodni, de valahol mélyen még reménykedem benne, hogy kiderül, csak médiahekk. Hogy csak vicc. Valaki beszopatta Szily Lászlót a Cinknél, keményen. Hátha. És tessék, még meg se jelent a Magyar Krónika, de már megváltoztatta az egész világomat, mert az agyam nagyon keményen keresi a jót, és reménykedik, hátha.
