25 hátborzongató fotó kísérleti atomrobbantásokról

25 hátborzongató fotó kísérleti atomrobbantásokról

// írta: Média Panda - kategóriák: fotó, hadászat

trinity_gadget_001.jpg

1945-ben addig soha nem látott erejű fegyvert vett kezébe az emberiség: 1945. július 16-án hajtottak végre a Trinity-teszt néven elhíresült kísérletet az Amerikai Egyesült Államokban, a Jornada del Muerto sivatagban. Ezt az időpontot tekinti azóta a történelem az atomkorszak kezdetének. A Trinity személyében egy implóziós-szerkezetű plutóniumbombát félhetett az emberiség - pont olyan kivitelezésűt, mint a Nagaszakira dobott, óriási pusztítást végző Fat Man bomba volt.

A Trinity felrobbanása volt az atombomba születése - az első kísérleti atomrobbantás, azonban közelről sem az utolsó. A tovább mögött 25 ilyen robbantásról született fotót mutatunk be.

licorne-nuclear-test-720x495.jpg

1970 július 3 - Francia Polinézia területén végezték el a "Licorne" kódnévre hallgató nukleáris tesztet. A Fangataufa atollon végzett robbantás 914 kilotonna erősségű volt. Összehasonlításképpen: a Hirosimára és Nagaszakira dobott bombák erőssége 21 és 15 kilotonna körül volt.

priscilla-nuke-test-720x598.jpg

1957 - Nevada, Egyesült államok. A "Plumbbob Priscilla" látható a képen, amely egy 37 kilotonnás robbantást tudhat magáénak. A Nevada sivatagban több robbantást is végeztek az Operation Plumbbob keretein belül.

chagan-630x720.jpg

Az 1965-ös Chagan nukleáris robbantás az oroszok egyik kísérletsorozatának része volt - ahol azt találták ki, hogy az atomrobbantásokat megpróbálják békés, polgári (mérnöki) tevékenységek során hasznosítani. Itt a Chagan egyik holtágába fúrtak le 178 méter mélyre, majd egy 140 kilotonna erejű atombombát eresztettek le bele, és fel is robbantották - ahogy a képen látszik.

A robbanás egy 400 méter átmérőjű, 100 méter mély lyukat hagyott maga után, amiből egy tó keletkezett, miután feltöltötték vízzel. A tómeder és a víz azonban - nem meglepő módon - súlyosan sugárszennyezett lett a robbantásnak hála, így az egész életveszélyes és használhatatlan lett, tehát a kísérlet kudarccal végződött. A keletkezett tó 100 méteres körzete egészen a mai napig bezárólag radioaktív, és nem élnek ott sem állatok, sem növények.

teapot-nuclear-blast-720x571.jpg

1955 - szintén Nevada: az "Operation Teapot" hadművelet során 14 nukleáris fegyvert vetettek alá tesztelésnek, a fenti képen a MET tesztje látható. Ezt a bombát egy torony tetején robbantátották fel, és 22 kilotonna erősségű volt.

Az Operation Teapot robbantásainak célja az volt, hogy megvizsgálják, hogyan hat a robbanásokból származó sugárzás a különböző fajtájú csomagolt élelmiszerekre: konzervek, sörök, egyéb élelmiszerek. A Hidegháború fenyegetése ugyanis ekkor eléggé beárnyékolta a hétköznapokat, és egy atomháború egészen közeli lehetőségnek tűnt az amerikaiak szemében - így fel kellett készülni, mindenre.

castle-romeo-573x720.jpg

1954 - Bikini atoll, Marshall-szigetek. A "Castle Romeo" fedőnéven végzett kísérlet-sorozat alatt az Egyesült Államok egy hatalmas, négy megatonna erejűnek saccolt bombát robbantott fel - a TX-17 kódnevű termonukleáris fegyver első tesztje. A szerkezetet kénytelenek voltak egy úszó platformon felrobbantani, mivel a tesztek során a nagy energiájú termonukleáris robbantások egész egyszerűen megsemmisítették a szigeteket, amelyekre telepítették őket.

Ez a "gombafelhő" azóta beégett a köztudatba az atombomba és a nukleáris fegyverek szimbólumaként. A teszt során kiderült, hogy egy korábbi tesztsorozathoz hasonlóan - ez volt a Castle Bravo - a bomba itt is jóval nagyobb robbanást eredményezett: négy megatonnát vártak a teszt előtt, azonban maga a robbanás közel 11 megatonnás volt - amivel az Egyesült Államok által felrobbantott harmadik legnagyobb hatóerejű hidrogénbombája lett.

crossroads-baker-nuke-720x378.jpg

1946 - Bikini-atoll - Baker robbantás, Crossroads hadművelet. A képet jobban megnézve látszik, hogy több hajó is van a robbanás közelében. Ez volt az első alkalom, hogy víz alatt tesztelték egy nukleáris robbantás erejét. A teszt során 95 hajót használtak fel arra, hogy megvizsgálják egy 23 kilotonnás robbantás erejét.

A robbanástól számított 760 méteres körzetben minden hajó elsüllyedt, és egy közel 2,5 kilométeres körzetben minden hajó súlyos sérüléseket szenvedett. A teszt során felhasznált mind a 95 hajó radioaktív szennyezést kapott. A Bikini-atoll egyébként a mai napig lakhatatlan a radioaktív szennyezés mértéke miatt, valamint halászatra és mezőgazdaságra alkalmatlan. A Bikini-atoll lakóit a tesztek előtt - saját beleegyezésükkel - evakuálták.

massive-nuclear-explosion-720x450.jpg

1953 - Nevada, Egyesült Államok. Upshot-Knothole tesztsorozat során történt a robbantás. A Badger névre hallgató bombát egy 300 méter magasságú, fém torony tetején robbantották fel. Az eszköz 23 kilotonna erősségű volt.

tumbler-snapper-freezeframe-720x662.jpg

1952, Nevada, Egyesült Államok - a Tumbler-Snapper hadművelet egyik bombájának robbantása - a kép alig pár miliszekundummal a robbanás bekövetkezte után készült, egy külön erre a célra fejlesztett "fényképezőgép", a Rapatronic segítségével.

pacific-nuclear-test-720x452_1.jpg

1970, Francia Polinézia, szintén a Fangataufa-atoll. A trópusi idill és a termonukleáris robbantás kísérteties kontrasztot alkot ezen a képen.

dominic-swordfish-explosion.jpg

1962, Karácsony-szigetek: A képen látható bomba a Swordfish, vagyis kardhal nevet kapta - egy 20 kilotonna erejű robbanófejjel ellátott rakéta, amit a robbanástól 3 mérföldre levő USS Agerholmről lőttek ki.

nuclear-fireball-720x541.jpg

1957 - Nevada, Egyesült Államok. Ismét az Operation Plumbbob keretein belül találjuk magunkat, a képen a "Smoky" kódnevű robbantás látható. Amellett, hogy a 44 kilotonnás robbanás a fenti, félelmetes jelenséget hozta létre, a Smoky-tesztrobbantással mintegy 3,000 katonát tettek ki nagy erejű sugárzásnak.

trinity-test-freezeframe-720x408.jpg

1945 - Trinity robbantás, Új-Mexikó, Egyesült államok. A kép 16 milliszekundummal az első nukleáris fegyver sikeres tesztje után készült. A nukleáris fegyverkezési verseny első szikrája.

nuclear-cannon-test-720x501.jpg

1953 - Nevada, Egyesült Államok. Ismét az Upshot-Knothole tesztsorozaton belül járunk, ezúttal a "Grable" kódnevű teszt során. És igen, nem csal a szemünk: a képen egy "atomágyú" látható: az "Atomic Annie" névre keresztelt ágyúval kísérleteztek nukleáris töltetű tüzérségi lövedékkel. A képen az ágyú, valamint a nemsokkal ezelőtt kilőtt, 15 kilotonnás nukleáris robbanófej okozta gombafelhő látható.

castle-bravo-720x419.jpg

1954 - Bikini-atoll, Castle Bravo teszt. Az Egyesült Államok történetének legnagyobb erejű nukleáris tesztrobbantása - amin még a tesztet végző tudósok és mérnökök is meglepődtek, ugyanis az ő előzetes számításaik alapján egy 6 megatonnás robbantásra számítottak - a végeredmény pedig egy döbbenetes erejű, 15 megatonnás robbanás lett. A Castle Bravo hatóereje ezerszerese volt a Hirosimára és Nagaszakira ledobott bombáknak.

plumbob-nuclear-test-550x720.jpg

1957 Nevada, Egyesült államok - Operation Plumbbob, Owens-robbantás.

Bár az Owens a maga 9,7 kilotonnájával egyike volt a Plumbbob-tesztek kisebb bombáinak, a látványa még így is hátborzongató.

desert-nuke-720x570.jpg

1962 - Nevada, Egyesült Államok, Storrax Sedan robbantás. A képen egy 104 kilotonna hatóerejű eszköz detonációját "csodálhatjuk meg", ami azért néz ki a szokásostól kicsit eltérően, mert valamennyire leásták a föld alá.

Az Operation Plowshare során végzett robbantás célja hasonló volt a már említett orosz programéhoz: arra próbáltak választ találni, hogy lehetséges-e a nukleáris robbantásokat békés, polgári célokra felhasználni.

greenhouse-george-nuke-554x720.jpg

1951, Greenhouse George kísérleti robbantás - itt próbálták ki először a magfúzió megvalósíthatóságát. A George 225 kilotonna hatóerővel rendelkezett.

redwing-seminole-explosion-720x555.jpg

1956 - Redwing "Seminole" robbantás - a Seminole egy 13,7 kilotonna hatóerejű termonukleáris bomba volt, amit az Enewtak-atoll területén robbantottak fel. A szokatlan kinézetét annak köszönheti, hogy egy víztartályba süllyesztve robbantották fel.

castle-romeo-fireball-720x405.jpg

1954 - Bikini-atoll. Újabb kép a Castle Romeo pusztító erejű robbantásáról. A kép egészen súlyos világvége hangulatot áraszt.

ivy-mike-nuke-720x493.jpg

1952 - Operation Ivy "Mike". Ez volt az Egyesült Államok első sikeres hidrogénbombatesztje, 10,4 megatonnás robbanást eredményezve. A Mike a maga 62 tonnájával inkább hasonlított egy épületre, mint egy "hagyományos" bombára. A teszten több, mint 9000 katonai személy, valamint 2300 civil is dolgozott.

A robbanás helyén egy közel 2 km széles, és 50 méter mély kráter maradt, a robbanás okozta légnyomás és a tengeri hullámok minden növényzetet elsöpörtek, letéptek a teszt-szigetről. A robbanás területén az intenzíven koncentrálódó neutronfluxus két új kémiai elemet hozott létre, amit később Einsteiniumnak és Fermiumnak neveztek el.

upshot-knothole-nuclear-720x574.jpg

1953, Nevada, Egyesült Államok - Operation Upshot-Knothole, "Climax" robbantás. Az tesztsorozat végére hagyták a legerősebb bombát, és bár a Climax a maga 61 kilotonna hatóerejével a közelébe sem ér a Csendes-óceán területén végzett kísérleteknek, így is meglehetősen ijesztő látványt nyújt - nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy pontosan megtestesíti kinézetre mindazt, ami megjelenik az ember lelki szemei előtt az "atomtámadás" szó hallatán.

redwing-cherokee-nuke-720x552.jpg

1956 - Bikini Atoll, Operation Redwin, "Cherokee" robbantás. A Cherokee volt az első olyan termonukleáris töltet az Amerikai Egyesült Államok teszjei során, amit repülőről, bomba formájában vetettek be.

A bomba 3,8 megatonnás robbanást eredményezett - azonban eléggé "mellé" sikerült célozni vele, ugyanis egy navigációs hiba következtében a célhoz képest 6 kilométerrel arrébb sikerült ledobniuk. Ez a robbantás részben az oroszoknak, Moszkvának szóló, politikai célzatú demonstráció volt.

buster-jangle-explosion-720x556.jpg

1951, Nevada, Egyesült Államok. Buster-Jangle, "Dog" nukleáris teszt. A "Dog" kódnévre hallgató bombát egy Boeing Superfortressről dobták le a Nevada sivatagba, és a maga 21 kilotonnás hatóerejével azonos szinten volt a II. Világháború során japánra ledobott két bombával. A képen egy csapat katona nézi a robbanást.

dione-explosion-720x531.jpg

1968 -  Fangataufa-atoll, Canopus tesztrobbantás. Ezt a 2,6 megatonnás hidrogén bombát 600 méterre a sziget felett robbantották fel, miközben egy hidrogén-ballonra volt kötve. A Godzilla-filmek történetében ez a robbanás az, aminek a nyomán "megszületik" Godzilla.

king-nuke-test-720x395_1.jpg

1952, Operation Ivy "King" tesztrobbantás. Ez volt az Amerikai Egyesült Államok történetében a legnagyobb "élesben tesztelt" fissziós töltet a maga 500 kilotonnás hatóerejével. Egy Convair B-36 Peacemaker stratégiai bombázó segítségével dobták le, a robbanás nyomán keletkező gombafelhő pedig 18 kilométer magasságig emelkedett az égbe.

Roppant ijesztő, hogy milyen hatalmas erejű fegyverekkel "játszadozik" mondhatni az emberiség. Ennek tudatában pedig még jobban reménykedem benne, hogy soha életemben nem kell megéljek egy atomháborút, mert már a képektől is rendesen belémállt a félsz.

Nem magamtól voltam ilyen okos, forrás erre kattintva.

31 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

molnibalage 2017.05.18. 22:38:57

Na, az SR-71-es posztán ez jobban sikerült, mert technikai dolgokba nem mentél bele. Viszont visszanéztem a II. vh-s bejegyzést is. Juj...

Urteil 2017.05.18. 23:16:37

atoll = korallzátony

Flúgatlan 2017.05.18. 23:22:57

Ha elvonatkoztatunk a romboló hatástól, valójában sok atomrobbanás meglehetősen esztétikus. Főleg mozgóképen.

Az atomháború tényleg szörnyűség lenne. Azt viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy az emberiségnek muszáj megtanulnia bánni az ilyen nagyságrendű energiákkal a hosszútávú fennmaradás érdekében. Mondjuk hogy el tudjunk téríteni egy felénk tartó aszteroidát. Mondjuk hogy eljuthassunk a legközelebbi csillagokig, így fennmaradásunk ne egy bolygó állapotán múljon. Mondjuk hogy ne csak földből kiásott trutyi égetésével tudjuk energiaszükségletünket biztosítani.

Ha az emberiség nem lesz hülye, hogy magunk ellen fordítsuk az atomenergiát, akkor épp az atomenergia lehet a megmentője.

Ez persze szembe megy a sulykolt "az atomenergia rossz, értem?" dogmával, de én akkor is így gondolom. És ezért a fenti képek felét nem ijesztőnek, hanem érdekesnek, némelyiket szépnek találom. Elvégre ezek nagy részénél senki nem halt meg.

Lehet utálni engem, kibírom. :-)

ubu1a 2017.05.19. 00:25:03

@Flúgatlan: Teljesen igazad van. Meg kell tanulni leválasztani a tudomány szépségét a politika gonoszságáról.

DomiG+ 2017.05.19. 01:22:01

Hogy nem halt meg?
Csak sugárbeteg lett és egy hónap, egy év stb halt meg
Egyszerűen kihajtották a hidegháború évei alatt a katonákat harcászatot gyakorolni atomvillanás alatt és tanulmányozták a különféle hatásait a robbanásnak, sugárzásnak. Csak az USA haderőiből közel százezer embert érintett ez, A SU -ról még adat sincs.

hu.wikipedia.org/wiki/Desert_Rock_hadgyakorlatok

hu.wikipedia.org/wiki/Az_Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok_nukle%C3%A1ris_k%C3%ADs%C3%A9rleti_robbant%C3%A1sainak_list%C3%A1ja

TGer 2017.05.19. 05:44:03

Azért jó lett volna időrendben sorba rakni őket, ha már beszélünk is összefüggésekről meg nem is...

neszóljszámnemfájfejem 2017.05.19. 05:53:35

No, és a Cár? Az miért nincs, bemutatva?

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.05.19. 06:33:30

Ha valakit érdekel leírom mi számoltak el az usákok a Castle Bravo esetén.

A hidrogén bomba lényege a T+D=He+n reakció, amely nagy energiájú neutronokat ad. 14,3 MeV
Ez egy úgynevezett száraz bomba volt 40 Li6 és 60 százalék Li7 deuteriddel.
A tríciumot az indító atombomba neutronjai termelik (ezért "száraz" a bomba mert a trícium nincs benne eredetileg) a Li6+n=He+T reakció alapján.
Az usákok azonban nem számoltak a T+D reakcióban keletkező nagysebességű neutronok által kiváltott Li7+n=He+T+n reakcióval ami a T+D=He+n reakcióban folytatódik.
Vagyis egy neutronból kettő lesz, így a hatóerő több okból is nagyobb lesz.
A plusz neutronok miatt az indító atombomba hasadóanyaga jobban hasznosul. (ez csak kis rész)
Sokkal több lesz a fúziós reakció, hiszen a Li7 is beszáll a trícium termelésbe.
A keletkező nagyenergiájú neutronok a burkolatként használt urán238 hasadását váltják ki.
Az U238 hasadási küszöbenergiája 1,5 MeV hasadásra, vagyis jóval kevesebb mint a 14,3 MeV-os, fúzióból keletkező neutronok energiája.

Gazz 2017.05.19. 07:05:26

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Na ezt eddig nem tudtam, köszi az infót!

Gazz 2017.05.19. 07:06:08

@Flúgatlan: felesleges utálni, tökre igazad van.

Brail Kast 2017.05.19. 08:06:39

Érdekes, ugyanakkor félelmetes összeállítás.

molnibalage 2017.05.19. 10:37:32

@Flúgatlan: Az atomfegyvereknek és a villamosenergia termelésnek semmi köze nincs egymáshoz, attól mert az egyikkel bánás megy a másikhoz annak semmi köze nincs.

Felénk tartoó aszteorida eltérsítésére a nuki a leghülyébb és hatástalanabb ötlet ever, n+1 értelmesebb megoldás van ennél. A legegyszerűbb az, ha időben észleled a problémát, hogy pályára állítassz mellette egy szondát és a gravitáció miatt éves nagyságendben akkora delta v lesz, hogy az ütközési pályáról lehúzza a kis szonda is az aszteroidát. Erre már most képesek vagyunk technikailag...

Az atomenergiát annyira lehet az emberiség ellen fordítani, mint mondjuk egy vízierőművet, értelmezhetetlen a kijelentésed.

Az atomenergia meg a természet legnagyobb ajándéka az emberiségnek.

Jakab.gipsz 2017.05.19. 10:46:52

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Köszi az infót!

De ha már egy x ilyen okoska vagy ami tisztelet érdemel, sok x miért nem alkalmazod. ( ez teoretikus kérdés).

vaki78 2017.05.19. 10:54:06

Kövezzetek meg, de nekem némelyik kifejezetten szép - mármint így megfelelően biztonságos távolságból szemlélve.
Kurt úrfi: erre sosem gondoltam, nem tudom ez le van-e írva valahol, de a Bravonál mindenhol csak az van hogy elszámolták a hatóerőt, meg hogy emiatt haltak meg a japán halászok...

Média Panda 2017.05.19. 11:15:37

@Sztavrosz7: tervezek szentelni neki egy külön bejegyzést, csak még nem tudom mikor, így ide nem akartam miniatürizálni a cuccot.

]{udarauszkasz 2017.05.19. 13:18:41

@Flúgatlan: azert azt leszogeznem,hogy a Foldon en nem jatszanek atomenergiaval,mert eleve olyan hulladekot termel,amin meg az emberek utan par millio evvel kifejlodo intelligens polipok is torhetik a labasfejuket...
A vilagur mar mas teszta, az ottani viszonyok kozott sokkal kemenyebb sugarzasok is elofordulnak,mint holmi atommaghasadas,vagy fuzio. Elettelen bolygokon,holdakon akar a tenyeszreaktorokkal, Pu-reaktorokkal is el lehetne jatszadozni,amelyek szinte korlatlan mennyisegben biztositananak energiat. Persze az onnan hozott nyersanyagokat,banyaszati termekeket azert illene komolyan atnezni emiatt.

]{udarauszkasz 2017.05.19. 13:23:17

@molnibalage: ennek a legegyszerubb modja az,ha egy nuklearis futoelemmel ellatott szondaval belefursz,az aszteroida sarkvidekebe,es az aszteroida tengelyevel parhuzamosan igy nagy sebesseggel kigozologteted az aszteroida anyagat az ellenkezo iranyba. Gyakorlatilag egy fisszios hajtomuvet csinaltal az aszteroidara,ami addig mukodik,amig a futoanyag ki nem merul,az aszteroidat jo messzire lokve a Foldnek meg a kozelebol is.

molnibalage 2017.05.19. 13:28:03

@]{udarauszkasz: Ha majd sikerül megértened azt, hogy a millió éves felezési idő és aktivitás kapcsolatát, akkor gyere vissza. Azért picit segítenk, ami nagyon lassan feleződik, az nem veszélyes...

Az aszterodiás ötleted is bugyata és műszaki képtelenség, mert az űrben nincs konvektív hőtáadás, sugárzással meg lefeljebb jeget tudsz olvasztani, tömör szikla és fém anyagot nem, a szonda akkor már régen elolvadt. A gravitációs módszerhez le sem kell szállni, fúrni sem kell. Csak az aszteroida köré kell egy szondát pályára állítani. Ezt már megcsináltuk.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.05.19. 13:42:02

@Jakab.gipsz: :-))
@vaki78: Nem feltétlenül írnak le mindent. Ahogy a neutron bomba receptjét sem bocsátották közzé. Ahogy én sem írom le hogy hogyan lehetne szerintem még nagyobb hatóerejű nukleáris fegyvereket gyártani.
Mert az atombombáknak van elvi határa, mind az urános mind a plutóniumos esetében.
Az uránosnál a két fél nem lehet egyenként nagyobb mint a kritikus tömeg, a plutóniumos imploziósnál meg maga a plutónium mag összenyomás nélkül nem lehet kritikus.
A hidrogén bombáknál nincs elvileg korlát, csakhogy ott ugyanazt a hatóerőt több mint tízszeres térfogatban érik el.
Ott meg a robbanófej mérete a határ. A Cár bombát hiába alkották meg az oroszok, nincs olyan eszköz ami célba juttatja, akkora. Azonban szerintem lehet olyan kombinációt csinálni, ami jóval kisebb és nincs felső korlátja ugyanakkor. De nyalván még az ötletet sem fogom leírni.

]{udarauszkasz 2017.05.19. 13:50:58

@molnibalage: miert ne lehetne egy atomreaktorral meghajtani egy lezert,es aztan ezzel az aszteroidan talalhato alacsonyabb forraspontu anyagokat,pl.jeget kigejzireztetni az urbe? Azt mondjuk alairom,hogy az evmillios felezesu anyagok nem annyira aktivak,de a par szaz,par ezer eves felezesu cucc szerintem biztos nem egeszseges. Az atomenergiaval nem lenne baj,ha valahogy tudnank egy zart korben,biztonsagosan ujrahasznositani az anyagot

]{udarauszkasz 2017.05.19. 13:54:08

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: csak nem a lezerindukalt fuzios toltetre gondolsz,amivel az amcsik kiserleteznek?

]{udarauszkasz 2017.05.19. 13:57:43

@molnibalage: mondod,hogy nincs konvektiv hoatadas az urben. De ha belefurok a jegbe,akkor a goznek valahol tavoznia kell,nem? A tobbszaz fokosra(akar elektromos uton is) felfutott furofej csak termel gozt. Jo,szilard asvanyok eseten ezzel nem megyunk semmire,de ott talan lezerimpulzusokkal eloidezett millionyi kis robbanas odebblokheti az aszteroidat. Es ehhez meg leszallni se kell rajta.

molnibalage 2017.05.19. 13:57:47

@]{udarauszkasz: A szilárdtest lézerek hatásfoka borzalmasan rossz. Ha az aszteroida távol van az 1 AU-tól, akkor teljesítményük elégtelen ehhez, az RTG sem túl izmos. A Mars Rover 200W-tal működik. A szilárdtest lézer hatásfoka meg a béka segge alatt van. Egyszerűen nincs kraft ahhoz, hogy komolyabb kőzeteket elpárologtass. A gravitációs meg műküdik, 0 árammal is...

Hagyományos atomreaktort mivel hűtenél...? Nézd már meg, hogy az ISS hűtő radiátorai mekkorák és milyen röhejesen kis teljesítménye van.

]{udarauszkasz 2017.05.19. 14:52:12

@molnibalage: es az ionhajtomu? Nemesgazok talan vannak az aszteroidan is,nem? Esetleg mas,asvanyokban kotott gazok. Vagy egyszeruen magaval vinne az uzemanyagat, xenont,pl.

molnibalage 2017.05.19. 14:57:04

@]{udarauszkasz: Az ionhajtómű tolóereje csekély és direkt kontankt továbbra is kellene. Az ionhajtómű szerepe inkább az aszterodia körüli pályánmaradáshoz kell. Próbálj meg szabadulni attól a gondolattól, hogy le kell szállni rá. Halál felesleges.

Allesmor Obranna 2017.05.19. 15:12:48

Az atomfegyverek felső mérethatára a háromfázisú eszközökkel lényegesen kitolódott, viszont méret és tömegjellemzőik miatt egyúttal a logikusan szóbajöhető célbajuttató eszközök nagy része is kiesik.
A háromfázisú nukleáris eszközsön sugárterhelése ugyanakkor extrém módon erős, romboló és gyújtóhatása indokolatlanul (kihasználhatatlanul) nagy. Költséghatékonysága viszont az összes valaha gyártott fegyverfajta közül a legkedvezőbb.

Ezért nyilvánvaló, hogy olyan ellenségek esetében (nem az én ellenségeim, másoké) mint például az USA, ami három oldalról is tengerrel határos, magától érthetődik, hogy hajóról, normál hajózási útvonalról a partoktól ésszerű távolságra a tenger fenekére lejutatott, konténerizált szerkezettel lehet komoly csapást mérni. (Valami nyomásálló vasbeton gömbben elhelyezett rendszer. A további részletek kidolgozása már komoly mérnöki maszturbációt igényel).
Pár hete az Indexen megjelent, hogy valami orosz szagértő azt állította, ez már anno ki is épült. Én kétlem. Amúgy a hivatalos kánon szerint a cunamigenerátor 50-100Mt hatóerőnek nincs akkora hatása, mint azt anno remélték, így hivatalosan elvetették, de szerintem, ha darabonként 300-500Mt-val körbedurrantják a keleti és nyugati part, továbbá a mexikói öböl nagyobb városait, abból nem sok köszönet lesz. Amúgy jó perverz egy gondolat...

Void Bunkoid 2017.05.19. 15:49:49

@Sztavrosz7: @neszóljszámnemfájfejem: azért, mert a Cár-bombáról nem sikerült ilyen látványos fényképeket készíteni. Eleve akkorát pukkant, hogy az őt hordozó, majd ledobó bombázógép éppen csak hogy el tudott menekülni olyan távolságba, ahol nem tépi szét a lökéshullám, másrészt aki biztonságos távolságból fotózhatta, annak már bőven a látóhatáron túl robbant a kicsike.

Void Bunkoid 2017.05.19. 16:00:23

@molnibalage: ott a pont. Már egy még csak lokális pusztítást okozó, de nagyobbacska (1 km-es átmérőig) kődarab is kiröhögné az összes nukleáris arzenálunkat.