A Föld leghalálosabb járványai
r:tudomány r:veszély r:vírus

A Föld leghalálosabb járványai

Egyre inkább pánikolnak az emberek az ebola miatt, és joggal, mert igen veszélyes vírus. Azonban nem az ebola a leghalálosabb járvány ezen a bolygón.

// írta: Média Panda - kategóriák: vírus, tudomány, veszély

ebola.jpg

A vírusoktól és a számunkra láthatatlan járványoktól félünk a legjobban: kiszolgáltatottak vagyunk velük szemben, és a akármennyit küzdünk ellenük, soha nem tűnnek el teljesen. A tudomány mai állása szerint jelenleg tíz kvintillió  vírus létezik a Földön. Ez egy valós szám, és olyan nagy, hogy kiírva egészen komikusan hat:

10 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000

Ezt figyelembe véve nagyon kevés az emberre halálos fajta. De talán ez a kevés is sok: a The Last Ship c. sorozat egy olyan világban játszódik, ahol egy hirtelen felbukkanó vírus az egész világot romba dönti, és apokaliptikus méreteket öltő káoszban kell az életben maradottaknak küzdenie a túlélésért, az emberi populáció többsége vagy halott, vagy haldoklik.

Megtörténhet hasonló a valóságban is? Ezt nagyon nehéz megmondani. Viszont érdemes sorra venni, mik voltak az emberiség történetének eddigi legpusztítóbb járványai.

A Marburg vírus

Marburg_virus.jpg

A Marburg vírust 1967-ben ismerte meg az emberiség. A nevét egy német városról, Marburgról kapta: kísérleti célokra majmokat szállítottak ide Közép-Afrikából, az itteniek balszerencséjére a majmok magukkal hozták ezt a különösen kegyetlen vírust.

A majmok megfertőzték a velük kapcsolatba kerülő embereket, végül összesen 31 esetet regisztráltak a városban, ebből heten nem élték túl a vírust. Nagyobb járványok voltak azonban Dél-Afrikában, Kongóban és Angolában is. Itt a 2004-ben kitörő fertőzéshullámban 399 ember kapta el a vírust, ebből 355 ember nem élte túl a betegséget.

Jelenleg 88%-os halálozási rátát tulajdonítanak a Marburg vírusnak, ezzel pedig kivívta magának a kétes dicsőséget, miszerint ez a bolygó egyik leghalálosabb vírusa. A tudomány potenciális biológiai fegyverként tartja számon, a Szovjetunióban három különböző kutatóintézetben is kísérleteztek azzal, hogyan lehetne fegyverként hasznosítani, azonban a szigorú titkosítás miatt a mai napig nem tudni teljes bizonyossággal, hogy sikerrel jártak-e. 

A vírus a természetben barlanglakó denevérekben él. Azonban képes áterjedni a majmokra, és az emberekre is. A tünetei kezdetben enyhék: az első néhány napban enyhe láz, leginkább egy megfázásra hasonlít. Pár nappal később azonban a beteg elkezd vérezni a testnyílásain át, májelégtelenség lép fel, végül pedig halál.

A krími-kongói vérzéses láz

b6.gif

A krími-kongói vérzéses lázat a kullancsok terjesztik, átterjedhet háziállatokra és az emberre is. Az esetek mintegy harmadában jár halálos kimenetellel.

A lefolyása általában a következő: kezdetben általános rosszullét és gyengeség kíséri. Az embert izomfájdalmak gyötrik, valamint hirtelen fejfájásrohamokkal küzd. Egyes esetekben hányinger/hányás is társulhat, a betegek 75%-nál lép fel vérzékenység. Az első nap vörös kiütések jelennek meg a fertőzöttek arcán, a szemek bevéreznek, később vérfoltok jelennek meg az arcon, a hason, az orron, és a szájban is.

A fertőzést elsősorban a kullancsok terjesztik, de a fertőzött beteg vére és szövetei is terjeszthetik. A betegség lefolyása alatt hangulat ingadozások, ingerlékenység, és zavarodottság előfordul.

Afrikában, Ázsiában és Kelet-Európa egyes részein fordul elő, de például Törökország éghajlata is kifejezetten kedve neki, ezért a Török hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak rá, főként a kullancsok irtásával.

Madárinfluenza

800px-H1N1_navbox.jpg

A madárinfluenza neve mindent elárul: főként a madarakat támadja meg, és egy olyan influenza vírus, ami alkalmazkodott a madarak szervezetéhez. Viszont nem csak madarakat betegíthet meg. Több fajta is van, emberre való fertőzés szempontjából a H5N1-et tartják a legveszélyesebbnek. Először a 20. század elején azonosították be, Olaszországban. A H5N1 az Egészségügyi Világszervezet szerint képes lehet kirobbantani egy globális járványt, kiemelten veszélyes. Utoljára 2012-ben, Kínában volt járvány.

Ázsiában, Európában és Afrikában is több millió szárnyas esett áldozatául a H5N1-nek. Jelenleg a tudomány 60%-os halálozási rátát tulajdonít neki (emberi fertőzés esetén). Eddig 359 ember halt bele a vírusba világszerte.

SARS-vírus

6892773-coronavirus-nouveau-deces-en-arabie-saoudite.jpg

A SARS-vírus, vagy SARS-koronavírus neve magyarra fordítva azt jelenti, Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma. 2002-2003-ban egy csaknem világméretű járványban több, mint 8000 ember betegedett meg, 774-en sajnos bele is haltak a vírusba. A Hong Kongban kitört járvány hetek alatt terjedt el 37 különböző országba. A vírus inkább az idősekre veszélyes: míg a 24 év alatti korosztályban a halálozási ráta alig 1%, addig a 65 év felettiek esetében már minden második beteg belehalt a kórba.

A SARS lefolyása: a 2-4, maximum 10 napos lappangási időszak után 38 fok feletti láz alakul ki, hidegrázással párosulva. Itt is megjelenik a fejfájás és az izomfájdalom, a rossz közérzet. A betegek légzése megnehezedik, súlyos esetekben pedig gépi lélegeztetésre szorulnak, egy részüknél pedig atípusos tüdőgyulladás alakulhat ki. A vírus cseppfertőzés útján terjed.

Malária

Maternal_malaria_placenta_-_cropped_-_very_high_mag.jpg

A malária főként trópusi éghajlatú vidékeken fordul elő, és a hihetetlen éleslátással maláriaszúnyognak elnevezett szúnyogfaj nőstényei terjesztik. Minden évben mintegy 3-500 millió ember esik át a fertőzésen, és még mindig évente egymillió halálos áldozata van. Afrikában az ötévesnél fiatalabb gyerekek esetében 25% feletti a halálozási aránya. Terjedésének, pusztításának két oka van: a kórokozó egyre jobban ellenáll a gyógyszereknek, a szúnyogok pedig egyre jobban ellenállnak az irtásukra bevetett anyagoknak.

edit: kommentben rámszóltak, jogosan:

"A maláriát nem vírus, hanem egysejtű kórokozó, Plasmodium vivax, Plasmodium ovale, a Plasmodium malariae és a Plasmodium falciparum okozza."

Lefolyása: a csípést követően általában 10-35 napon belül jelennek meg a tünetek, de a malária egyes fajtái hónapokig, sőt akár évekig is lappanghatnak. Legfőbb tünete a láz, és az ezt kísérő hidegrohamok. Az első tünetek alapján gyakran keverik össze influenzával, azonban a láz akár 41 fokosra is felugorhat, fellép az étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi görcsök, hasmenés.

Hosszú ideig a kínafa kérgéből készülő kinin volt az egyetlen gyógyszer ellene, ma már azonban több készítmény is készült  a gyógyítására, megelőzésére. Nagyon sokáig a gyógyszergyártók nem foglalkoztak a malária elleni küzdelemmel, mivel elsősorban szegényeket érintő betegség, nem volt nekik "üzlet" ilyen gyógyszert fejleszteni, kutatni, gyártani.

Jelenleg mintegy 3,5 milliárd ember él a Földön (167 különböző országban) malária által veszélyeztetett területen.

Hastífusz

tiff.jpg

A hastífusz a tífusz egyik formája, a Salmonella typhi nevű baktérium okozza. Széklettel szennyezett ételek, víz, tágyak, vagy éppen érintés útján terjed. A fejlett országokban kifejezetten ritka, fejlődő országokban és háború, katasztrófa sújtotta vidékeken viszont gyakran előfordul.

Először influenzához hasonló tüneteket produkál, fejfájás, hasmenés, lecsökkent pulzus kíséri. A betegség második hetében a láz már elérheti a 40 fokot is, előfordulhat delírium, mellkasi vagy hasi fájdalmak, hasmenés, zöld színezetű ürülékkel. A 8-10 nap körül lépmegnagyobbodás lép fel, valamint bőrkiütések jelennek meg. Súlyos esetben a vékonybél vérzése, perforálása is előfordul. Aki túléli a tífuszt, az egész életre szóló védettséget szerez a betegség ellen.

Magyarországon a baktérium tokanyagát tartalmazó védőoltást használnak, ami 3 évre biztosít védettséget. Ha olyan helyre utazunk, ahol gyakori a tífusz, ezt mindenképp érdemes beadatni, a háziorvosnál kell kérni.

Kolera

767px-Cholera_bacteria_SEM.jpg

A kolerát a Vibrio cholerae névre hallgató baktérium okozza, ami hányás, széklet, szennyvíz, és ezekkel kapcsolatba kerülő ételek útján fertőz. Általában meleg, szerves anyagban gazdag folyótorkolatok a kolera járványok kiindulópontjai. Két fajtát különböztetünk meg, európai és ázsiai kolerát. Az ázsiai egész évben fertőz, az európai csak a nyár második felében.

Évente 3-5 millió embert érint, és 100-130 ezer halálos áldozata van. A kolera egyike volt a legelső fertőzéseknek, amiket a járványtan módszereivel kezdtek tanulmányozni. Súlyos hányás és hasmenés kíséri, és ezek kapcsán fellépő kiszáradás. Leginkább a fejlődő országok nyomornegyedeiben lép fel, ahol a higiéniai körülmények rosszak. A betegség lefolyása változó, 2-3 órától egészen 1-2 napig húzódhat.

Súlyosbodás esetén a hányás és hasmenés ritkul, de a beteg annyira legyengül, hogy a szervezete nem bír felépülni. Sápadt bőr és kihűlés jelentkezik, fájdalmak gyötrik a beteget, elmarad a vizelete, a vére pedig besűrűsödik. A végső stádiumban zavaros öntudat, kimaradó pulzus jelentkezik, majd beáll a halál. A kezeletlen esetek 60%-a halálos kimenetelű. A legveszélyesebb fajta a gyerekek nyári kolerája, és bár  kolera ellen bár van védőoltás, ez mégis csak az esetek 60-70%-ban biztosít védelmet, terhesek és betegek pedig nem kaphatják.

A kolera Indiából származik, innen előbb Oroszországba terjedt át, majd Kelet- és Nyugat-Európába, végül pedig Amerikába. Indiában már i.e. 400-ban is beszámoltak kolera járványról, Európában először 1829-ben jelent meg. A betegség sikeresen gyógyítható - amennyiben időben felismerik - a kiszáradás megakadályozásával.

Sárgaláz

yellow fever virus.jpg

A maláriához hasonlóan ez is szúnyogcsípés útján terjed, emésztőrendszeri vérzést és májgyulladást okoz, ami sárgasághoz vezet. A csípéstől számított 3-6 napon belül jelennek meg a tünetek: láz, hidegrázás, étvágytalanság, hányinger, izomfájdalmak (különösen a hátizmokban) és fejfájás. A tünetek enyhülnek az megjelenéstől számított öt napon belül, viszont néhány esetben visszaesés tapasztalható, ilyenkor a beteg hasi fájdalmakra panaszkodik, a májgyulladástól pedig besárgul a bőre. Ritka a súlyos eset, viszont ilyenkor igen magas a halálozási ráta.

Évente 300.000 embert fertőz meg a sárgaláz, és 30.000 halálos áldozata van. A fertőzések 90%-a Afrikában történik. Európában utoljára időszámításunk szerint 541-549 között volt komolyabb sárgaláz járvány.

A sárgaláz ellen létezik védőoltás, ami tíz évre biztosít védettséget, és a sárgaláz által sújtott területekre enélkül nem is engednek be senkit. Magyarországon a védőoltást kizárólag a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontjában adják be, és az oltásról kapunk kétnyelvű nemzetközi oltási könyvet.

Anthrax / Lépfene

anth.jpg

A lépfenét az Bacillus anthracis nevű baktérium okozza, némely válfaja pedig kifejezetten magas halálozási aránnyal jár. Vadon élő és háziasított kérődző állatoknál a leggyakoribb, azonban aki a beteg állattal, annak húsával, vagy az anthrax spóráival érintkezésbe kerül, óhatatlanul is megfertőződik. Pusztán egy fertőzött személlyel való érintkezés során a betegség a tudomány mai állása szerint nem terjed.

A lépfenének mintegy száz ismert törzse létezik, a virulens Ames-törzset használták például a 2001-es, öt halálos áldozattal járó amerikai anthrax-támadások során. A Vollum törzset 1935-ben izolálták, az angol és az amerikai biológiai fegyverkezési programok során is ezekkel dolgoztak.

A lépfene érdekes módon még akkor sem okoz fertőzést húsevő és dögevő állatokban, ha azok fertőzött, vagy a betegségben elhunyt állatok húsát eszik meg. Időről időre felbukkan a vadon élő állatok között, kutyákban és macskákban viszont kifejezetten ritka, az Egyesült Államokban is egyetlen dokumentált eset történt, 2001-ből.

Régebben 90% feletti volt a halálozási aránya, azonban 2001-ben már "csak" 45% körüli értéket tulajdonítottak neki. A Szovjetunióban már az 1930-as években is létezett rá vakcina, Amerikában és Angliában pedig az '50-es évek óta.

A lépfene áldozatait különös elővigyázatossággal kell kezelni: először karanténba helyezik, majd elégetik. A holttest ugyanis nagyon erős spóraforrás, olyannyira, hogy a boncolás is tilos. A betegség kezelésében már néhány nap késedelem is halálos lehet, ezért általában már akkor is megkezdik a kezelést, ha csak fennáll a lépfene fertőzésének gyanúja.

Bár emberről emberre nem terjed át a betegség, könnyen előfordul, hogy a fertőzött ruhája, teste még tartalmazza a spórákat, amellyel viszont képes fertőzni. A lépfene antibiotikummal kezelhető, de csak ha idejében alkalmazni kezdik. A fertőzött holttesteket szigorúan tilos eltemetni, mivel a spórák nem pusztulnak el a föld alatt, és akár még 70 évvel később is képesek fertőzni, ha a levegőbe kerülnek.

HIV-vírus

virus-hivo-hiv-virus-facebookjpg-aupg30it.jpg

HIV (emberi immunhiány-előidéző vírus) vírus, az AIDS nevű betegség kórokozója az emberi immunrendszert támadja és építi le. Az évek során annyira elpusztítja az immunrendszert, hogy a szervezet egyszerűen képtelen megvédeni magát más betegségekkel szemben. Típusától függően 9-11 év is lehet, mire halálos mértékű immunrendszer leépülést idéz elő. A HIV vírus vér, ondó, hüvelynedv, pre-ejakulációs váladék és az anyatej útján is terjed.

A hosszú lappangási idő és tünetmentesség miatt rengetegen nem is tudják, hogy HIV fertőzöttek. Ebből fakadóan az évente megfertőzött emberek számát is képtelenség megbecsülni.

Magyarországon 1985-ben diagnosztizáltak először HIV fertőzést, egy gyermeknél. Következő év decemberében fedezték fel az első AIDS-es magyar beteget, 1987-ben pedig már három AIDS-ben elhunyt magyar beteg is volt. Azt azt követő évben nyolc. Jelenleg több, mint 2500 regisztrált HIV fertőzött él hazánkban, azonban a valós szám ennél sokkal magasabb is lehet, mivel csak minden negyedik HIV beteg van tisztában vele, hogy fertőzött. 

Ennek ellenére Magyarországon nemhogy nő, hanem éppen csökken az elvégzett HIV tesztek száma, mivel kevés helyen van lehetőség anonim szűrésre. Sokan az előítéletektől tartva inkább nem mennek el orvoshoz, vagy nemibeteg gondozóba. A WHO adatai szerint 2013-ban 35 millió HIV fertőzött volt világszerte.

Pestis

1036px-Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg

A pestist (dögvészt) egy Yersinia pestis nevű baktérium okozza. Egészen 1894-ig nem tudták gyógyítani, főként bolhacsípéssel terjed, de a cseppfertőzés útján is veszélyes. A betegség lefolyása során a bőr oxigénfelvételében zavar áll be, és sokszor sötét színezetet vesz fel - innen a Fekete Halál kifejezés. 2007-ig a WHO-nál minden egyes esetet kiemelt fontossággal jelenteni kellett, a világ egyes részein még ma is fertőz.

Manapság már annyira ritka, hogy oltás is csak akkor kell ellene, ha kifejezetten olyan helyre utazik az ember, vagy olyan területen dolgozik, ahol fertőzésveszélynek lehet kitéve. Megbetegedés esetén a pestist antibiotikumok alkalmazásával kezelik. Viszont mivel az oltás nem kötelező ellene, szintén alkalmasnak tartják biológiai fegyver előállítására. Magyarországon utoljára 1738-ban volt pestisjárvány.

A 14. és 17. század között vitte végbe a legnagyobb pusztítást: Kínában az akkori népesség fele halt bele a betegségbe, Európában pedig több, mint az egyharmada. Ezzel a pestis az a járvány, ami a legközelebb került ahhoz, hogy kiirtsa az emberiséget.

Ebola, az aktuális

800px-Ebola_virus_virion.jpg

Az ebolát az Ebolavirus nemzetségbe tartozó Ebola-vírusok okoznak (tudom, kicsit szóismétlés gyanús), emberekre, főemlősökre veszélyes betegség. Kezdetben láz, torokfájás, fejfájás és izomfájdalom jelentkezik tünetként, később hányinger, hányás és hasmenés lép fel, miközben vese- és májelégtelenség alakul ki, majd vérzékenység. Az Ebola folyóról kapta a nevét, itt okozott járványt először 1976-ban.

Kellő hatékonysággal sem kezelni, sem megelőzni nem lehetséges a tudomány mai állása szerint, nincs rá gyógymód, bevált terápia, nincs bizonyítottan hatékony védőoltása. Az esetek 50-90 százalékában halálos, potenciális biológiai fegyverként tartják számon, mivel az egyik leggyorsabban terjedő, legfertőzőbb kórokozó.

Az eddigi legjelentősebb ebola-járvány most, napjainkban zajlik: 2014-ben, Nyugat-Afrikában tört ki, jelenleg Guinea, Sierra Leone, Libéria és Nigéria sorolandó a fertőzött országok közé. Idáig mintegy 1750 fertőzést jelentettek be. A kutatások jelenleg is folynak egy megfelelő vakcina fejlesztésére, azonban egyelőre nincs ilyen.

A fertőzés vér, nyál, ondó és egyéb testnedvekkel való érintkezés útján terjed. Gyanítható a szájon át, illetve a szem kötőhártyáján át történő fertőzés is. Természetes körülmények között nem terjed cseppfertőzéssel, laboratóriumi körülmények között azonban ezt is sikerült elérni, emiatt A kategóriás, potenciális biológiai fegyvernek minősítették.

A betegségek gyógyulási fázisa hetekig, hónapokig is eltarthat, számos kellemetlen tünete és szövődménye lehet, és a vírus a gyógyulás után még nagyon sokáig jelen lehet a beteg szervezetében, például az ondóban. Mivel gyógyítani nem tudják, a betegeket elkülönítik, és csak támogató kezelés tudnak nyújtani: tüneti kezelés láz- és fájdalomcsillapítókkal, folyadékpótlással.

És még hányan

Sok pusztító betegség van még, ami idő és helyhiány miatt most kimarad. Alapjáraton csak vírusokat akartam, de bekerült néhány olyan elem, amit nem is vírusok, hanem baktériumok, viszont úgy éreztem, hogy nem tehetem meg azt, hogy kihagyjam őket.

És akkor ott lenne még a himlő, a tuberkulózis, a sertésinfluenza, a lepra, a kanyaró, a szifilisz, a rotavírus, vagy épp a szamárköhögés. Sajnos így is hosszabb lett a poszt, mint szerettem volna, és külön sajnálatos, hogy lehetne még bőven folytatni.

42 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szelid sunmalac 2014.08.15. 12:09:09

Amator hiba keverni a virusokat a bakteriumokkal.

gigabursch 2014.08.15. 12:12:38

S akkor még szó se volt a gyógyszeripar konteóról.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2014.08.15. 12:35:21

A malária nem vírus, hanem protozoa, ha úgy tetszik egy egysejtű állat(szerűség).

babótitti 2014.08.15. 12:36:36

A malária kórokozója nem vírus, hanem a Plasmodium nemzetségbe tartozó, egysejtű parazita. Nagyon nem mindegy. Amennyiben a T. Szerző nem ért a témához, egy egyszerű Wikipedia-utánanézést nem árt közbeiktatni a publikálás előtt. Kérem tisztelettel, szíveskedjék felelősen tájékoztatni (és nem félretájékoztatni!) az olvasókat!

gigabursch 2014.08.15. 12:41:13

@Szelid sunmalac:
Na igen, de ez itt az index kéremszépen...

Edmond Dantés 2014.08.15. 12:45:56

A maláriát nem vírus, hanem egysejtű kórokozó, Plasmodium vivax, Plasmodium ovale, a Plasmodium malariae és a Plasmodium falciparum okozza.

Média Panda 2014.08.15. 12:55:33

@Edmond Dantés: danke, (az előtted felszólalóknak is), beírtam.

Média Panda 2014.08.15. 13:37:37

@Szelid sunmalac: mert a blognév volt meg előbb, és ez meg úgy megtetszett

Gazz 2014.08.15. 13:37:54

A pestisnél a végén azt írtad - gondolom véletlenül - hogy vírus, pedig az elején helyesen írod, hogy baktérium. Megéri javítani.
Egyébként jó kis cikk, nekem tetszett.

Szelid sunmalac 2014.08.15. 13:45:57

@Média Panda: Ertem. Egyebkent a szakmai tevedesektol eltekintve a tema es gyujtes jo. Kosz.

magyar bucó 2014.08.15. 13:59:22

(ebola)
"az egyik leggyorsabban terjedő, legfertőzőbb kórokozó."

Fél év alatt 1750 fertőzés egy milliárdos lakosságú kontinensen?
Egy hét alatt többen betegszenek meg influenzában egy vidéki városban...

Média Panda 2014.08.15. 14:17:14

@Gazz: megtörtént, danke.

magyar bucó: mondjuk az influenza is eléggé máshogy terjedne, ha ugyanazt a karantént és biztonsági óvintézkedést kéne átüsse, mint ami ellen most az ebola dolgozik. Konkrétan sehogy. Plusz az influenzát se élték ám mindig túl ilyen "lazán" az emberek, mint manapság.

magyar bucó 2014.08.15. 14:35:53

@Média Panda:
Itt és most erről van szó:
"az egyik leggyorsabban terjedő, legfertőzőbb kórokozó."

Nem túlélésről írtál, hanem fertőzőképességről.
Karantén és biztonsági óvintézkedések meg csak itt vannak, ott a négerek csókolgatják az ebolás hullát... Ennek ellenére ilyen kevés megbetegedés van, mert az ebola egy alig fertőzőképes vírus.

a klan 2014.08.15. 14:43:54

laborokban kiserleteznek veluk
ha egyszer elszabadul

Csak Norris 2014.08.15. 16:22:54

@babótitti: Mert a wikipédia hivatalos forrás. Gratulálok!
Jó hogy már nem a Mónikashow...

Frederick Zoller 2014.08.15. 17:02:18

A nap végére sok ismerettel bővül majd a cikk szerzője...

pushup 2014.08.15. 17:12:48

@Média Panda: a halálosság, meg a virulenciából fakadó veszélyesség nem mindig mutat egy irányba. pölö az ebola (nem tudom, mennyire virulens) nem lenne jó fegyver, mert nemcsak rövid ideig lappang, hanem gyorsan is öl. így ugyebár elég hamar fel lehet ismerni, mielőtt nagyon messzire terjedne (mit tudott volna a pestis, ha már akkor is lett volna aszfalt út, távolsági busz, vonat, repülő)

Csak Norris 2014.08.15. 17:13:04

@Frederick Zoller: Igen, az a legjobb egyetem.
Én is írok majd cikkeket, hogy aztán felvilágosulhassak a sok okos kommentelőtől. :)

Csak Norris 2014.08.15. 17:16:31

@pushup: Kérdés az, hogy egy fegyverrel mit akarunk? Megtizedelni egy lokális közösséget, vagy elpusztítani az emberiséget, esetleg magunkat is. Értem itt azt hogy melyik a jobb fegyver, amit szabályozni tudok, vagy ami elszabadul és akkor elvesztem a kontrollt?

gigabursch 2014.08.15. 17:55:52

ööööööööööööö...

Azt ki tetszett hagyni, hogy jelenlegi körlműnyek között a HIV 100%-os halálozást hoz magával.
(persze ez magára az életre is igaz...)

babótitti 2014.08.15. 18:52:59

@Desmond77: nem, a Wikipedia nem tudományos/hivatalos forrás, de bizonyos kérdésekben (pl. malária kórokozója) meglepően megbízható, valamint kézenfekvő minimum tájékozódási pont. Ugyanakkor azt is tudom (tudományban dolgozó szakemberként, oktatóként), hogy nem javasolhatom egy, jelek szerint abszolút laikusnak, ugyan lapozza már fel a Pubmedet vagy hasonló publikáció-gyűjtőhelyeket, és tájékozódjon (vagy ha megteszem, azért fogsz legorombítani, igaz?), amikor a cikkből látszik, azt sem tudja, hogyan és mit keressen. Ez nem feltétlenül baj vagy rossz, csak azzal jár, hogy laikus (bocs, Média Panda). :) De azért kösz a reakciót. :)

pushup 2014.08.15. 18:57:04

@Desmond77: egy fegyverrel szemben alapvető elvárás, hogy az ellent pusztítsa, ne a saját erőket (a puskának legyen olyan vége, ami nem lő, a gránátot messzebbre lehessen dobni, mint az ölő távolsága, a vegyifegyver ellen legyen jó a saját vv cucc, a biológiai fegyver ellen legyen oltásunk)
biológiai fegyverrel szemben van még olyan elvárás, hogy gyorsabban fertőzzön, mint ahogy öl (tehát legyen ideje a betegnek elég sok embert megfertőzni mielőtt egyáltalán kiderül, hogy beteg, illetve mielőtt meghal).
egyébként nem feltétlen a halálos fegyverek a legjobb fegyverek. például, ha puskával fejbelősz egy ellenséges katonát, akkor eggyel kevesebb az ellen, de ha vállon lövöd, akkor kiesik a katona, meg a társa is, aki hátra cibálja a tűzvonalból. továbbra is etetni kell majd, meg szállítani, ápolni és gyógyszerezni, harcértéke meg nulla

Dr_utcai_arcos 2014.08.15. 19:03:14

@Desmond77: Aki eddig ilyeneket bevetett, mindig azt hitte, majd őt elkerüli. Mert általában aki az ilyeneket beveti, hajlamos nem figyelembe venni a tanácsadók intelmeit...

Csak Norris 2014.08.15. 20:14:40

@pushup: "ha puskával fejbelősz egy ellenséges katonát, akkor eggyel kevesebb az ellen, de ha vállon lövöd, akkor kiesik a katona, meg a társa is, aki hátra cibálja a tűzvonalból. továbbra is etetni kell majd, meg szállítani, ápolni és gyógyszerezni, harcértéke meg nulla "

Így sosem gondoltam bele, de teljesen igaz.

2014.08.15. 20:56:11

@Desmond77: "Így sosem gondoltam bele, de teljesen igaz. "

Nem is gondoltál bele, de nem is igaz.

@pushup: "ha puskával fejbelősz egy ellenséges katonát, akkor eggyel kevesebb az ellen, de ha vállon lövöd, akkor kiesik a katona, meg a társa is, aki hátra cibálja a tűzvonalból"

Látszik, hogy nem voltál katona, mivel a sebesülteket a szanitécek látják el. Megnézhetnél néhány háborús filmet, így kiderülne számodra is, hogy már az első világháborúban is tilos volt visszamaradni a sérült katonával.

" továbbra is etetni kell majd, meg szállítani, ápolni és gyógyszerezni, harcértéke meg nulla"

A zsebében még lehet egy távirányító, nem? Lehet olyan tudása is, ami hasznára válhat a csapatának, lehet még jó irányító vagy vezető is, akár sérülten is. Hát alaposan mellétrafáltál. Ettől még nem kell besoroztatnod magad, különben is a magyar hadsereg nem jelent semmilyen veszélyt a szomszédos országokra nézve, a NATO szereplése is jelentéktelen.

Csak Norris 2014.08.15. 21:19:01

@Jules Verne: Túl sok regényt olvastál.

HgGina 2014.08.15. 21:26:32

@Média Panda: akkor most kezdd el az egyéb hibákat is javítgatni! Van úgy 4-5 tucatnyi.

Csak Norris 2014.08.15. 21:32:54

@HgGina: "akkor most kezdd el az egyéb hibákat is javítgatni!"

Mondatot hogy kezdünk? Egy sort sem vagy képes helyesen írni, akkor ne ossz észt nyelvtanból.

weedxyz 2014.08.15. 22:12:19

Megjegyezném, hogy nem a pestisjárvány ölte szedte a legtöbb áldozatot, hanem a teljesen kihagyott spanyolnátha járvány.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2014.08.15. 22:26:22

@weedxyz:
Attól függ, hogy mit nézel. Szummában a legtöbb a fekete himlő volt. Időegység alatt a spanyolnátha, de lakosságarányosan a pestis.

padlogaz 2014.08.16. 01:55:03

HIV/AIDS-re van hatekony kezeles, minden afrikai orszagban ingyen elerheto. Aki (idoben) orvoshoz megy, nem hal meg. Mas kerdes, hogy az informaciohiany es a szamunkra felfoghatatlan helyi hiedelmek miatt nem mennek se szuresre, se korhazba.

A malaria es a sargalaz jarvany?

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2014.08.16. 07:57:22

dehát hogyhogy a szent, és tévedhetetlen tudomány, ami mindent tud a világról, és sosem téved, nem tudja megfékezni ezeket az egyszerű, véletlenek sorozatánák hatására összetákolt, kórokozókat?

pushup 2014.08.16. 12:35:20

@Jules Verne: igazad, van én tévedtem, nyilván hülye vagyok, mert minden katona mellett van egy szanitéc, aki például az ütőeres vérzést el tudja állítani, illetve ha nincs, akkor simán meg lehet várni, amíg odaér. illetve azért is hülye vagyok, mert a szanitéc ugye nem eszik, nem iszik, nem kell neki ruha, tehát ő nem köt le erőforrásokat.
távirányító ... aham, persze. a tűzvonalban általában ők mozognak. mindegy, legyen, ahogy gondolod.

pushup 2014.08.16. 12:36:57

@wmiki: jaja! az ima többet ér :D

goodjohnwin 2014.08.16. 12:50:18

A HIV/AIDS szerepén egy listán mindig elgondolkozom - "normál" emberi érintkezéssel nem terjed, a promiszkuitás pedig szinte minden kultúrában elítélt jelenség. Afrikában se terjedt volna el annyira, ha nem használt injekciós tűvel oltották volna végig a falvakban lakókat évtizedeken át régebben. Akkor már a különböző innfluenzatörzsek sokkal veszélyesebbek a levegőben terjedés miatt. Az AIDS behatárolt terjedési módja eléggé kapóra is jött sokaknak eszméik igazolására...

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2014.08.17. 02:40:33

A Yersinia pestis az bizony baktérium, nem vírus (már javította)! A baktériumoknak van önálló anyagcseréjük, míg a vírus nem más, mint egy darab örökítőanyag némi burokban, anyagcsere nélkül. A vírusnak nincs önálló élete, csak akkor "kel életre", ha bejut a gazdasejtbe, ott az örökítőanyag aktiválódik, és a gazdasejtet vírusgyártásra kényszeríti (amitől az aztán el is pusztul).

Ez a cikk elég zagyva, mert a felvezetőszöveg egyértelműen vírusokról beszél, azokat számolja, aztán a tartalmában egy csomó baktérium (és egy protozoon) által okozott betegség is van. A pestis, a lépfene, a kolera és a tífusz baktériumok által okozott betegség, a maláriát pedig protozoonok (egysejtű állat) okozzák, nevezetesen négy fajuk, a Plasmodium malariae, P. vivax, P. ovale és P. falciparum.

Nem említi a cikk, de lényeges, hogy a vírusok ellen éppen azért nehéz küzdeni, mert nincs saját anyagcseréjük. Vírusok ellen ezért nagyon kevés gyógyszer van (herpeszfélék és HIV ellen vannak hatékony szerek). A baktériumoknál és a protozoonoknál saját anyagcsere van, és ez az emlősökétől lényegesen különbözik. így az eltérő pontokon gyógyszerekkel támadható, melyek a beteget nem vagy alig károsítják. Például a baktériumoknak van sejtfala, az emberi sejteknek nincs, így az antibiotikumok jelentős aránya a sejtfal felépítését gátolja meg, így öli a baktériumot. A vírusoknál csak akkor van lehetőség kezelésre, ha olyan (emberi sejten belüli!) anyagcserefolyamatot hoznak létre, amely normálisan nem folyik. Például a HIV, ami RNS-vírus, reverz transzkriptáz enzimet gyártat és működtet a sejttel (ez RNS-DNS "fordítást" végez, és mivel normális sejtműködésben ilyen nincs, ezt az enzimet - és így a sejt vírusgyártását - gátolják a reverz transzkriptázgátlók, az AIDS hatékony gyógyszerei. Mellesleg az AIDS mára lelassult, a kezelt betegeknél a súlyosbodás lassú, vagy nem is történik meg, így a betegség prognózisa sokkal jobb, mint 20 éve volt - igaz, akkor még nem voltak ellene gyógyszerek. Egyáltalán nem igaz az a komment, hogy 100 %-ban halálos - sőt, már vírusmentessé vált, gyógyult esetek is vannak.

A leghalálosabb vírus kimaradt, bár az járványt nem okoz: a lyssavírus (a rabies, avagy veszettség vírusa). A kialakult rabies halálozása tényleg közel 100 %, több évente marad életben egy-egy beteg, azt mindig leközlik, ha megtörténik 8bár súlyos agyi károsodás marad vissza).

Csak Norris 2014.08.17. 16:03:54

@pushup: Hagyd Vernét. Mér gondolom elmerült a warcraft valami utódjában.

Bgs 2014.08.18. 15:09:03

@pushup: "egy fegyverrel szemben alapvető elvárás, hogy az ellent pusztítsa, ne a saját erőket "

Ez így, ebben a formában csak féligazság. Az öngyilkos pokolgép sincs túl jó hatással az elkövető egészségi állapotára és agyi integritására mégis "népszerű". Ugyanezen és hasonló csoportok nagylelkűen vállalják a "saját" népük megtizedelését is, ha úgy gondolják ezzel elérhető a "végső győzelem", marad elég saját ember és a saját emberek, akik meghaltak bejutnak a paradicsomba/hősők csarknokába/valhallába/brigádnaplóba/stb.

Egyébként a hatékony fegyver témaköréban elmélyülőknek ajánlom "könnyed gyakorlásképpen" a Pandemic című flash játék sorozatot.

Mark Bolt 2014.08.21. 12:16:07

spanyolnátha kimaradt :)